Elképesztő mértékben növekszik a digitális kereskedelemben elköltött pénz, nemcsak a világban, hanem hazánkban is. A hagyományos kiskereskedelmi adatokhoz képest háromszor olyan gyorsan fejlődik az elektronikus szektor.
Kínai uralom
Világszinten és Magyarországon is dinamikusan nő, évről évre mindig nagyobb arányban emelkedik az elektronikus kereskedelem forgalma. A világon a teljes szektoron belül már nyolc százalékot tesz ki az online kereskedelem. Az eMarketer tanulmánya szerint 2017-ben minden tizedik dollárt az interneten keresztül költünk majd el, 2020-ban pedig közel 15 százalékot tesz ki a az e-kereskedelem a világ globális forgalmából. Jelenleg egyébként Kína rendelkezik a legnagyobb piaccal, ezt az Egyesült Államok követi, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Nagy Britannia került. Európában a britek Franciaországot előzik, a harmadik helyezett pedig Németország. Érdekes, hogy a földrész hagyományos kiskereskedelmi piaca közül a franciák és a németek dominálnak.
Javul a hazai e-kereskedelem
Hazánkban a teljes kiskereskedelmi forgalom öt százalékkal bővült tavaly, az e-kereskedelem növekedése viszont elérte a 16 százalékot. A számok sokat mondanak az online világ változásairól. 2013-ban az e- kereskedelem volumene „csak” 200 milliárd forint volt, 2014-ben már 230 milliárdra, 2015-re pedig 270 milliárd forintra rúgott a forgalom a GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint. Az eNet Internetkutató szerint még ennél is jobb számokat produkált a szektor, nemrég közölt tanulmányuk szerint tavaly 319 milliárd forintos forgalmat. Ezzel szerintük az e-kiskereskedelmi forgalom aránya a teljes szektor 4,1 százalékát teszi már ki, tehát minden 25. forint online költünk el Magyarországon.
Offline adatok
Ehhez kapcsolódó szám, hogy az online kosárérték lényegesen nagyobb, mint a hétköznapi értelemben vett boltoké. A hagyományos forgalomban 2,5 ezer forint volt tavaly ez az érték, az online értékesítésben viszont meghaladta a 10 ezer forintot az egy vásárlásra fordított összeg. A GKI szerint a webáruházak 26 millió tranzakciót bonyolítottak, a forgalom 37 százaléka a karácsonyi időszakban valósult meg. Érdekes adat, hogy hiába a folyamatosan növekvő forgalom, az új vevők száma nem emelkedik.
Miközben a digitális kereskedelem ilyen jó számokat produkál, a hazai „offline” adatok ehhez képest nem túl biztatóak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2,7 százalékos volt a nyár közepén a forgalmi bővülés, ami január óta a leglassabb ütemnek számít. Igaz, ha az egész évet vizsgáljuk azzal kapcsolatban, hogy mi történt a magyar kiskereskedelmi forgalomban, akkor a naptárhatástól megtisztított adatok szerint öt százalékos bővülést láthatunk az előző év azonos időszakához képest. Ez egészen jó adatnak számít, de meg sem közelíti a digitális kereskedelem 16 százalékát.
Számítástechnika és játék
Nyáron az online kiskereskedelemben továbbra is a műszaki cikkek voltak a legkeresettebbek. A szórakoztató elektronikai termékekből 11 milliárd forint bevétel származott a nyáron, ez közel 50 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. Ez leginkább a Labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia hatásával magyarázható. Ezek a nagyobb értékű vásárlások is hozzájárultak a kosárérték növekedéséhez. A műszaki cikkek egyébként mindig is a lista elején voltak az e-kereskedelemben, tavaly a magyarok 48 milliárd forintnyi értékben vásároltak ilyen termékeket. A számítástechnikai eszközökre 2015-ben 35 milliárd forintot költöttünk online, ugyanannyit, mint a játék- és kultúrcikkekre. Beszélő szám, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz képest a számítástechnikai eszközök harmadát már az interneten vásároljuk. Szakértők szerint az elkövetkező években több százalékkal növekedhet az élelmiszerekre költött pénz a világhálón.
